KARÁCSONYI ÜDVÖZLET
„Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet,
amit az Úr tudtunkra adott!”
Lk. 2,15
A betlehemi pásztoroknak ezek a szavai buzdítanak minket, hogy a hit szemével szemléljük Isten Fia születésének rejtelmes titkát. Mi Uram, szintén Betlehembe szeretnénk menni, mert Te ott vársz ránk. Itt, Dávid városában, nagy esemény történt. Megszületett a régen várt Messiás, az, akire a Föld minden népei türelmetlenül vártak, Betlehemben, amelynek jelentése „Kenyér háza”. Ebben a „házban” az Úr csodálatos módon találkozik minden emberrel: veled, velem. Ez a kis városka a világ közepévé válik, mert a mennyei Atya itt változtatja meg a történelem menetét. Itt születik meg az, akinek te is és én is nagyon fontosak és drágák vagyunk. A „Kenyér házában” születik meg az, aki azt mondja magáról: „Én vagyok az élő kenyér, aki mennyből szállottam alá”. Eljött, hogy örök életet ajándékozzon nekünk, és hogy tápláljon minket Isten igéjével és saját testével. Meg kell értenünk, hogy ma ez a „Kenyér háza” az Anyaszentegyház, amely az eucharisztikus Krisztust nyújtja nekünk, és hirdeti az evangéliumot.
Teológus Szent Gergely csodálatos módon magyarázza a megtestesülés nagy titkát: „Aki másokat gazdagít, szegénnyé lesz. Magára veszi az én testem szegénységét, hogy felöltöztessen engem istenségének gazdagságába. Aki dicsőséggel teljes, megalázza magát, rövid időre megválik dicsőségétől, hogy én részesedjem az Ő teljességében. Honnan a jóságnak ez a mérhetetlen nagysága? Miért vannak ezek a titokzatos tervek velem kapcsolatban? Isten képére voltam teremtve, de a képet nem őriztem meg. Ő olyan testet vesz magára, mint az enyém, hogy a képmásnak szabadságot, a testnek pedig halhatatlanságot hozzon. Olyan új közösséget vállal velünk, amely méltóságteljesebb az elsőnél.”
Ilyen egyszerűen és mélyen magyarázzák az egyházatyák az Üdvözítő eljövetelét az emberi valóságba, mondva, hogy ez volt az Isten üdvösségtörténeti terve. Az ember megszentelt kellett, hogy legyen, Istennek az emberi valóságba történő leszállása által, hogy ő maga szabadítson meg bennünket, saját erejével legyőzve azt, aki uralkodott fölöttünk, és a Fiú közvetítése által ismét magához vezessen bennünket. A Fiú mindezt az Atya dicsőségére teszi, akinek, amint látjuk, mindenben engedelmes.
Az Atya egyszülött Fiának születése felszabadulást hoz, hangsúlyozza Szent II. János Pál pápa, a föld minden szegletébe, a történelem minden pillanatában. Minden férfi és minden nő számára megszületik a gyermek. „Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme.” (Iz. 9, 5) Ez a gyermek, mondja a pápa, magával hozza a választ, amely megszabadíthat minket a félelemtől, és újraéleszti reményünket. Amikor a sötétség és a gonoszság úgy tűnik, hogy győzött, Krisztus megismétli nekünk: Ne féljetek! Világra való jövetele által legyőzte a gonosz homályát, felszabadított bennünket a halál rabságából, és részesedést adott nekünk az élet lakomáján.
Ilyen egyszerű és egyúttal mély gondolatokkal érkezünk Krisztus születésének gyönyörű ünnepéhez. Az elmúlt év különleges volt. Nagyon különbözött az eddigiektől a koronavírus-járvány miatt, amely sok fájdalmat és nehézséget hozott az embereknek. A karácsony ünnepe most külsőleg erőteljesen különbözik az előzőktől, hisz nehéz időszakot élünk. De a belső lelki ember számára Krisztus születése mindig telve van nagy reménnyel, mert az Úr velünk van, és nem hagy bennünket egyedül. Nyissuk meg azért szívünket azok számára, akik súlyos betegek. Azok számára, akik magányosak, válságot és anyagi nehézségeket élnek át. Legyünk közel azokhoz, akik elveszették szeretteiket, vigyük közel hozzájuk a születés örömét, Isten szavának hirdetése, szívünk jósága és gyönyörű kántálásaink által. Öleljük körül buzgó imáinkkal hazánkat, egyházmegyénket, a veszélyben levőket és mindazokat, akiket szívünkben hordozunk.
Karácsony szép ünnepe alkalmából kívánom Nektek, családjaitoknak Isten bőséges kegyelmét, jó egészséget, Krisztus békéjét, és apostoli áldásomat küldöm mindnyájatoknak!
Krisztus születik! Dicsőítsétek!
Testvéretek Krisztusban,
Nílus püspök OFM